Alapító elnökként két fő tevékenységi körben mozogtam:

  • a charter ünnepség megszervezése (ezen belül némi nehézséget okozott, hogy el kellett fogadtatni az Európai Föderáció akkor vezetőivel, hogy mi főként kulturális és szociális tevékenységet folytatunk)
  • a balkáni háborúk menekültjeinek támogatása: egyrészt a csongrádi menekült-tábor gyermek és nő-lakóit segítettük nemzetközi együttműködés keretében (német, francia, angol, svájci, görög, norvég, amerikai hozzájárulás érkezett – a Gelsenkirchen-Buer és az Ilkley Klubbal ekkor alakult ki a szoros együttműködés és testvérkapcsolat, de több adomány-rakomány érkezett Perpignanból is) – másrészt (szintén a Gelsenkirchen-Buer-i kapcsolat révén) menekült diákoknak írtunk ki pályázatot, tanulmányi költségeikhez járultunk hozzá, illetve néhány szegedi diákot is segítettünk szótárat vásárolni, nyelvvizsga-díjat kifizetni.

E tevékenységek nagyon aktív nemzetözi kapcsolat-építéssel és gyakori vendég-fogadással jártak. Mindebben nagy segítségemre volt Martonyi Erzsébet titkár és a klub egész tagsága. Mivel 1993-ban fél éven át Montreálban töltöttem kutatói szabadságomat, Marinovich Sarolta elnökhelyettes vette át feladataimat. Köszönet illeti Király Leventéné pénztáros lelkiismeretes munkáját is.