1994 októbertől vettem át az elnöki tisztséget Kürtösi Katalin alapító elnökünktől, és egy kreatív lelkes csapattal kezdtem el dolgozni.

Alapvetően az első 2 évünkben megkezdett projektet folytattuk annak aktualitása és szükségszerűsége miatt, mely – a boszniai menekültek további támogatását jelentette. A bosnyák menekültek továbbra is a Csongrádi menekülttáborban éltek szűkös és szerény körülmények között- 1995 tavaszáig, tábor bezárásáig. Elsősorban a Francia Soroptimist Unió, valamint a „Gyógyszerészek határok nélkül” jótékonysági szervezetek adományait osztottuk szét a tábor lakói között, ezeket saját gyűjtéseinkből és önernkből is kiegészítettük. A ruha és egyéb adományok elosztásának gondos ellenőrzése céljából a csongrádi táborba több alkalommal személyesen elmentünk az adományozókkal együtt. A pénzadományok felhasználását szintén kontrolláltuk.

1995 tavaszán a hannoveri, Lausannei, Gelsenkirchen-Buer-i Soroptimist Clubok és a bottropi és Marl-i Lion’s clubok pénzadományaiból ösztöndíjat hirdettünk meg magyarországi ill. Magyarországon tanuló vajdasági és romániai magyar diákok számára. A feltétel a jó tanulmányi eredmény és a nehéz szociális helyzet volt, melyet az összes jelentkező személyes meghallgatása alapján döntöttünk el, és választottuk ki az arra érdemeseket. Ennek megfelelően különböző összegű pénztámogatást osztottunk középiskolás tanulóknak, ill. egyetemi hallgatóknak. 1995/1996 tanévben 85 diák, 1996/1997 tanévben 42 diák kapott egy évig ösztöndíjat.

Németországi és svájci Soroptimist clubok rendszeres, jó minőségű használt ruhanemű küldeményeit ruhavásárokon árultuk – a bevételekből szegedi nagycsaládokat és idős pedagógus hölgyeket támogattunk.

1995 évben saját, legfinomabb ételreceptjeinkből magyar és angol nyelvű szakácskönyvet készítettünk, melyeket az utolsó példányig eladtunk. A bevételből tankönyveket és mesekönyveket küldtünk erdélyi óvodásoknak és kisiskolásoknak, valamint vitamin készítményeket juttattunk el szegedi idős, kisnyugdíjas hölgyeknek. 1996-ban a Gelsenkirch- buer-i Soroptimist Club ottani jótékonysági hangverseny bevételéből a SZTE Gyermekklinika és Női Klinika számára közvetíttünk orvosi műszereket. Így egy infúziós pumpát a SZTE Gyermekklinika és egy cardotocograph fontos és hiányzó kiegészíő részét személyesen hozta el és adta át Dr. Elizabeth de Alemany, a Gelsenkirchen- buer-i club tagja.

1995 és 1996 nyarán a szegedi Szabadtéri Játékok 1-1 opera előadására meghívtuk a magyarországi és az ismerős külföldi clubok tagjait. A kulturális program mellé kirándulásokat, ebéd és vacsora esteket szerveztünk sikeresen.

Elnökségem 2 éve alatt három európai Soroptimist clubbal kötöttünk „baráti kapcsolatot”, igy testvérklubok lettünk: Gelsenkirchen-Buer, (Németo.) Kighley/Yorkshire (G.B.), Montpellier (Franciao) klubjaival.

1995 nyarán Kuthy Enikő tagtársunk posztert állított ki a szegedi Soroptimist Club boszniai menekültprogramjáról a Soroptimist világkongresszusán (Soroptimist International Convention), ahol személyesen részt is vett.

1996-ban a franciaországi Cambrai városka kért fel bennünket, hogy klubunkról küldjünk egy posztert a poszterversenyükre: második helyezést nyertünk el!

Elnökségem 2 éve alatt jó kapcsolatot építettünk ki a szegedi Máltai Szeretetszolgálattal (ruhaadományok) és a szegedi Családsegítő Intézménnyel. (élelmiszeradományok)

Mint klubunk elnöke képviseltem a magyarországi single-clubokat a Heidelbergben megtartott Európai Soroptimist meetingen.