Elnöki programként a „Zenével egymásért” programot javasoltam, amit 2009 januárjában a klub elfogadott. Ennek keretében az Orgonapont Egyesület 200-200 ezer Ft, a Guiro Ütőegyüttes 100-100 ezer Ft támogatást kapott klubunktól.
Az orgonisták a szegedi gimnáziumokon kívül olyan iskolákban zenéltek, ahol hovatovább az egyszerű énekórák megtartása is problémát jelent. Bedő Gábor együttese és az Orgonapont a speciális nevelési igényű vagy hátrányos helyzetű gyermekeknek kézzel fogható közelségbe vitték a zenét. Ez a vállalkozás a gyermekek nevelői, szülei és a saját tapasztalatunk szerint egyaránt várakozáson felüli sikert hozott. Felemelő és megható érzés volt látni a gyermekek egyszerű és örömteli reakcióit. Véleményem szerint ez a program mindenképpen folytatásra érdemes.
Az Orgonapont Egyesület az anyagi támogatást négy rászoruló tagja zeneiskolai tandíjának részbeni fedezésére, a fellépések útiköltségére és hangszerszállításra, valamint kották és orgona-ismerettan könyvek beszerzésére fordította. A Guiro Együttes németországi turnéjának útiköltségére és a hangszerszállítási díj ak fedezésére használta fel a támogatást. A program anyagi kereteit a Sorop Trio és gelsenkircheni társklub segítségével bővíteni is tudtuk. A Gelsenkirchenben rendezett hangverseny bevétele – 80e Ft – szolgált a Kozmutza iskolának átadott metallofon hangszer vételárának fedezetéül.
Klubunk kétéves munkájának legfőbb eredményeként a nyitást említeném: egyrészt a külföldi, másrészt a hazai társklubok felé. Négy alkalommal vettünk részt külföldi klubok rendezvényein, méghozzá igen szép számban, két alkalommal pedig nemzetközi továbbképzésen. A számok mögött valóban új és bejáratott személyes kapcsolatok vannak. Számos vendéget fogadtunk és különösen sikeresnek érzem a klubunk által szervezett 2010. áprilisi találkozót.
Legalább ennyire fontos, hogy kitartó kezdeményezésünkre megmozdultak a magyar klubok is. Azt hiszem, mindenki egyetért, hogy az öt találkozó valódi élő kontaktusokat teremtett, ami a továbbiakban közös célokban és programokban is megtestesülhet. Mindez nem jöhetett volna létre a sikeres pályázati tevékenység nélkül, aminek motorja mindvégig Kovács Ágnes volt, akinek ezt mindannyiunk nevében köszönöm. Remélem, hogy a Barátság Napja évenkénti találkozási alkalmait hagyományként sikerül megőriznünk.
Hála mindazoknak, akik igen komolyan dolgoztak a klub jótékonysági projektjein, karitatív jellegű tevékenységünk sem szorult háttérbe, hanem fejlődött. Különösen értékesnek tartom a speciális gondozási igényű gyermekek érdekében végzett munkát.
Úgy gondolom, hogy rendezvényeink, hangversenyeink, jótékony célú akcióink, illetve ezek sajtóvisszhangjai javították klubunk helyi ismertségét, ami szintén fontos célkitűzésünk volt. Itt kell említeni egy megvalósítatlan célt is, a klub bemutatását a világhálón. A méltó weboldal elkészítése nem kapott támogatást a tagság többsége részéről, de bízom benne, hogy ez a szemlélet rövidesen megváltozik, mert ez ma már szinte nélkülözhetetlen.
Az általános köszöneten túl név szerint is ki kell emelnem segítőim áldozatkész munkáját. Kegyelettel emlékezem Bánkúti Annára, aki ameddig csak tudta gondosan kezelte a pénzünket. Köszönöm Baán Mártának, hogy átvállalta és hűségesen végzi ezt a feladatot. Baranyi Irén szakértelmét mindig magam mögött tudhattam, hogy elkerülhessük az ólálkodó pénzügyi és jogi csapdákat. Köszönöm titkárunknak Párducz Árpádnénak és korábbi elnökünknek, Boda Krisztinának, hogy a szervezésben munkájukkal és tanácsaikkal mindig mellettem álltak.